Több eséllyel vészelik át a telet azok az európai fehér gólyák, amelyek az Afrika déli területeire költözés helyett a Szaharától északra található szemétlerakók környékén maradnak- írja egy tanulmány. A magyar gólyák elérték Afrikát.

    A Science Advances című tudományos lapban közölt kutatás eredményei szerint a figyelemmel kísért orosz, lengyel és görög gólyák a hagyományos vándorlási útvonalat követve egészen Afrika déli részéig repültek. Ugyanakkor a spanyol, tunéziai és német madarak a Szaharától északra álltak meg, az örmény gólyák csak rövidebb távolságot tettek meg, az üzbegisztáni madarak pedig a kutatók meglepetésére el sem hagyták az országot. A kutatásban nyolc ország hetven fiatal gólyáját látták el műholdas nyomkövetővel.

Hulladékon élnek

    A tudósok szerint a Szaharától északra időző madarak többsége a telet hulladéklerakók tartalmát fogyasztva élte túl, úgy tűnik, ezek a helyek nagy mennyiségű eleséghez juttatják őket - a hosszú utazással járó energiabefektetés nélkül. Az üzbegisztáni gólyák valószínűleg az ottani halgazdaságokból szereztek élelmet ahelyett, hogy a hagyományos vándorlási szokásaikat követve Afganisztánba vagy Pakisztánba repültek volna.
     A németországi Max Planck Ornitológiai Intézet munkatársa és a kutatás vezetője, Andrea Flack szerint a gólyák látszólag módosítanak vándorlási stratégiáikon és szokásaikon, igyekeznek közelebb maradni az emberhez, ahol elegendő élelem áll rendelkezésre. "A Szaharától északra maradt madaraknak, úgy tűnik, előnyökkel jár, hogy a marokkói hulladéklerakókból táplálkozhatnak. Ezek jó helyek a gólyáknak, sok ételt találnak itt. Természetesen van benne kockázat is, egyetlen romlott étel, és elpusztulnak".
    A kutatók úgy vélik, hogy bár egyes vándorló fajok életét megkönnyítheti az efféle emberi beavatkozás, ám hosszú távú ökológiai következményei is lehetnek. Az Afrika trópusi vidékein telelő gólyák például számos növényi kártevőt, így a sáskákat is ritkítják. Emellett fogyasztanak rovarokat, békákat, halakat, rágcsálókat, kígyókat, gyíkokat és földigilisztákat is.

Magyarországról szokatlanul korán indult meg a őszi madárvonulás

    Az MME munkatársai 2015-ben négy fiókát láttak el GPS-GSM adóval. Augusztusban Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora közölte, hogy „bár sok fészekből ekkor még ki sem repültek a késői kelésű fehér gólyafiókák, egyes fiatal madarak már meg is kezdték az őszi vonulást”, és hogy a Garam névre keresztelt madár már Bulgáriában jár.

A négy gólya Afrikában
Garam, Cseresznye, Bátony és Rimóc útja

    Garamot elsőként a Nógrád megyei Ipolyvecén jelölték meg, és július 30-án kezdte meg a vonulást. Előtte a Garam folyó mentén töltött másfél hetet, majd a vonulás első napján a szlovákiai Kosorín falutól Nagykáta külterületéig repült csapatával, 175 kilométert megtéve. A madár innen a Bánáton keresztül folytatta útját. Cseresznye augusztus 3-án indult el dél felé. Ez a madár Mór város egyetlen gólyafészkében bújt ki a tojásból. Az itteni fiókák jelölését a Móri-árok Természeti Öröksége Alapítvány szervezte meg, Cseresznye jeladójának költsége adakozásból gyűlt össze. A madár első vonulási napján 90 kilométert tett meg, a Sárvíz-völgyét követve jutott el a Duna mellé, Solt térségében állt meg, és december végén érte el Kenya határát. Jeladója szerint január elsején már az Etiópia-Abidjatta-Shalla Nemzeti Parkban járt. A másik két jeladós fiatal madár, Bátony és Rimóc auguzstusban még a fészek közelében tartózkodtak, de mostanra már ők is Afrikában vannak.
"A száraz periódusokkal teli év nem kedvez a gólyáknak, ezért vágtak neki korábban a nagy útnak" – fogalmazott Papp Ferenc.

Forrás: MTI, Gólya Road Show Mór- facebook, http://www.satellitetracking.eu/