Hol is kezdhetném... Emlékszem, mikor nagypapámat ámulattal figyeltem, ahogy a palántaültetés rejtelmeit magyarázta és mutatta a nyaralójuk kertjében. Tejfölös pohárból, magról kinevelt növénykezdeményeket kellő hozzáértéssel varázsolt ki az öreg, és helyezte a földbe, kerti kisásóval kialakított kis helyükre. A paradicsomtól kezdve a különleges virágokon át mindennel foglalkozott nagypapám. Azt hiszem, itt kezdődött a növényszeretet.
Sokáig csak lappangott bennem, de mindig ott volt "szem előtt". Pl. itthon szüleim rengeteg növényt tartanak a mai napig, muskátlit, aloe verát, kaktuszféléket, pálmaféléket, virágos és virágtalan szobanövényeket. Ha már nem férnek tőlük, egy-kettőt megnyerek magamnak.

Nálam a gyűjtögetés akkor kezdődött, mikor 2010-ben felköltöztem Budapestre. Tudtam, hogy a zöld növényeknek pozitív hatásai vannak a levegőre, meg a közérzetre is. Jött a villanás, hogy miért ne próbáljak ki valamilyen növényt magról kinevelni. Először citrommaggal és mandarinmaggal kísérleteztem. Mindkettő kicsírázott nagy örömömre, majd el is ültettem őket földbe, ahol elég szépen elkezdtek fejlődni. Már-már apró fácska lett belőlük, de sajnos azóta a mandarint megtámadta egy betegség, és nem tudtam megmenteni. Az albérlethez közeli kis téren volt egy növényfesztivál, ahol hozzám került egy habanero paprika palánta. Ő volt a harmadik kis kedvenc. Aztán testvéremtől is örököltem növényeket, meg szomszédoktól is, így szépen gyarapodott a vadon. Saját növényeket csak és kizárólag magról neveltem eddig, tudom, hogy hosszú folyamat, de szeretem az elejétől megfigyelni a folyamatot, és szemlélni a fejlődést. Annál nincs is jobb. A magok beszerzésére az e-Bay vagy az ismerősök vannak segítségemre.

Három kis kedvenccel büszkélkedhetek most, melyek a banán, a mangó és a sivatagi rózsa. A banánmagot volt barátnő ciprusi ismerőse küldte, a mangónál csaltam, mert munkatársamtól kaptam a már kifejlett palántát, a sivatagi rózsa magot pedig az e-Bayről rendeltem. Mindig valami inspirál, olvasok róla valahol, vagy látok egy cikket, és kedvet kapok arra, hogy kineveljek egyet én is. És persze a kíváncsiság is hajt.
A magokat először mindig beáztattam vagy nedves vatták között, vagy egy kis pohár vízben. Mikor megszívták magukat (kb 1-2 nap), elültettem őket egy kis cserép földbe és vártam. Minden magnak - meglátásom szerint - változó volt a reakcióideje: egyik hamarabb kidugta a fejét a földből, volt, amelynek több idő kellett. Természetesen én se vagyok guru, általában utána szoktam olvasni, hogy kinek mi a meglátása és a tapasztalata az adott növényt illetően. Jelenleg a banán és a mangó szépen fejlődik, a lakás legfényesebb pontján tartom őket, figyelek arra, hogy a földje a nyári szárazságban mindig nedves legyen. Ez legfőképpen azokra a növényekre vonatkozik, melyeket a szabad ég alatt tartok. Télen a legtöbb növény fejlődése lelassul, általában a lakás legfényesebb pontjára összpontosítom őket. A locsolás mennyiségét is ritkítani lehet.

Szóval ha bárki kérdezi, hogy kell-e bármiféle speciális tudás a növénytartáshoz, a válaszom: nem. Tényleg csak minimális figyelem kell nekik, és meghálálják azt! Meló előtt/után általában lecsekkolom, hogy igénylik-e az öntözést, az elszáradt leveleket levágdosom, vízzel spriccelem őket. Egy idő után át kell őket ültetni nagyobb cserépbe, hogy a növekvő gyökérnek is nagyobb helye legyen. Így gyorsabb lesz a fejlődés is. Vannak növények, melyek a direkt napfényt szeretik, én általában kísérletezek ezzel. Átpakolgatom őket különböző helyekre és megfigyelem, hogy hol érzik jobban magukat. Különböző tápoldatokkal, komposzttal is elő lehet segíteni a pozitív változást. Ők is törődést igényelnek, nem csak a háziállatok. A növények is megérzik a szeretetet, higgyétek el.

Nna de beszéljenek a képek!



Fotók: adi_zs