Hogyan kerülhetjük el a leégést? Milyen káros hatásai vannak az UV sugaraknak? Hány faktoros napvédő krémet érdemes használni? Milyen összetevőkre figyeljünk a napkrém választásánál? Hasznos infók a napkrémekről és a napozásról.

Míg nagyjából száz éve a fehér bőrű népesség kínosan ügyelt arra, hogy megtartsa porcelán bőrét, ma a többség épp az ellenkezőjét igyekszik elérni. A nyugati világban szocializálódott (fehér) emberek nagy része büszke arra, ha sikerül szert tennie „egy kis színre”. Ez persze nem is véletlen: a nyári címlapokon a bronzos bőr dominál és köztudatban is az él, a lebarnult emberek egészségesebbek – sportolnak, van idejük kimenni a strandra. Az utóbbi időben ugyan a fehér bőr is kezd visszakúszni a divatba, az új trendek ellenére a nagy többség még mindig a barnaságért áhítozik. Kérdés csak az, hogy milyen árat fizetnek mindezért?

UVB és UVA

Mint az közismert (...), a környezetszennyezés miatt az ózonpajzs meggyengült, emiatt káros UVB sugárzásnak vagyunk kitéve, Magyarországon különösen nyáron 11 és 15 óra között. Az UVB alacsonyabb (rövidebb) hullámhosszú sugárzás a bőr felső rétegét, az epidermiszt károsítja, ettől barnulunk és égünk le, de a bőröregedésben és a bőrrák kialakulásában is szerepet játszik.

Ugyanakkor az UVB sugaraknak pozitív hatásuk is van: fokozzák a D-vitamin képződést,  amely aktiválja a csontképződést és az immunrendszert. A szükséges D-vitamin mennyiséget azonban akár napi 10-15 perces napon tartózkodással is megszerezhetjük, és az is elég, ha egyetlen testrészünket (pl. kar, láb, arc) éri a nap – tehát nem szükséges ehhez órákat a napon sütkérezni.

A napsugarak az UVB mellett – a hosszabb távú károsodást előidéző – UVA sugarakat is tartalmaznak. Az UVA sugarak hosszabb hullámhosszúknak köszönhetően átmenetileg leállítják a sejtek kollagén és elasztin termelését, ami a bőr (akár idő előtti) öregedéséhez vezet. Az UVA sugarak napallergiát okozhatnak, de felelőssé tehetőek a pigment foltokért és a bőrrák kialakulásért is. Egyes szakértők azt mondják, az UVA áthatol a felhőkön, télen is elér bennünket, de áthatol az üvegen, ezért a kocsiban, otthon és az irodában sem vagyunk tőle biztonságban. Egyesek szerint ezért télen is érdemes fényvédőt használni.

Mitől barnulunk?

A barnulás valójában bőrünk természetes önvédelme. Ha elengedő időt hagyunk rá, a bőr magától is beveti saját védelmi erejét – lebarnul. A védőernyő a pigmentsejtekben képződik, amelyekben megfelelő fényinger hatására sötét színű színszemcsék jönnek létre. A szaruréteg ilyenkor kissé megvastagszik, ezzel segítve az ún. fénykéreg kialakulását. Sokan azonban megfeledkeznek a fokozatosság fontosságáról. A mohó barnulni vágyó gyakran már a szabadság első napján a strandra rohan, és azonnal kiteszi a nap ádáz sugarainak az irodai munkában megsápadt bőrét - nem is véletlen, hogy leég. 

Természetesen a leégés bőrtípustól is függ. A vöröses, illetve szőke hajú, kék vagy zöld szemű, általában szeplős emberek könnyen leégnek és lebarnulni gyakran egyáltalán nem is képesek, így az a legjobb, ha nem napoznak. A sötétszőke vagy barna hajú, barna szemű, kissé barnás arcbőrű emberek jól barnulnak, általában csak intenzív napozástól vörösödnek ki. A sötétbarna hajú, sötét szemű és erősen barnás arcbőrűek vannak a legkönnyebb helyzetben, az ő bőrük bírja legjobban a napot. Az UV sugarak egyéb káros hatásaitól (pl. bőröregedés) ők sem menekülnek, így fényvédőt nekik is érdemes használniuk.

Mit mérnek a faktorok?

Az SPF (Sun Protection Factor) az adott napkrém UVB szűrőképességét jelöli. Azt mutatja meg, hogy hányszorosára nő bőrünk UVB elleni védekezőképessége, vagyis mennyi időt tartózkodhatunk a napon leégés nélkül. Ez természetesen bőrtípustól is függ, ha például bőrünkön 10 perc alatt jelentkezik alapesetben bőrpír, akkor egy 15-ös faktoros krémmel 10x15 percig, azaz 2,5 óráig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül. Érdemes figyelembe venni azonban, hogy az UVB sugárzás nem egyenletes, tehát nem mindegy, hogy milyen időben és milyen időpontban kenjük be magunkat.

Fontos arra is figyelni, hogy ha időközben felöltözünk, csobbanunk, lezuhanyozunk, akkor a krém veszít hatásából, így újra kell használni.

A tévhitekkel ellentétben a magasabb faktor szám nem jelent lényegesen teljesebb védelmet a káros sugarak ellen.

A faktor csak egy tényező

Az SPF szám nem mutatja a napkrém UVA elleni védelmét. 2006-ban az Európai Közösségek Bizottsága bevezette az ún. Nemzetközi Napvédő Faktor Vizsgálati Szabványt, amelynek értelmében a címkén jelölni kell a teljes (UVB és UVA) napfénysugárzás elleni védelmet. A minimum feltétel az, hogy a káros UVA védelem értékének legalább 1/3-ának kell lennie az UVB védelem értékéhez képest. Valóságban azonban gyakran nem tüntetik fel a dobozon a napvédő UVA elleni védelmet.

Fizikai vs. kémiai fényvédő

Kétféle fényvédőt különböztetünk meg: a fizikai és a kémiai fényvédőket. A fizikai fényvédők ásványi mikropigmenteket tartalmaznak, mint például cink-oxid vagy titanium-dioxid. Ezek az oldhatatlan részecskék visszatükrözik az UV sugarakat a bőrről, nem nyelik el az UV sugarakat és védelmet nyújtanak mind az UVB, mind az UVA sugarak ellen. Előnyük, hogy érzékenyebb bőrön, szemkörnyéken is használhatóak. Ugyanakkor – általában magasabb faktorszám esetén – fehér réteget hagynak a bőrön. A legújabb készítmények viszont egy technológiának köszönhetően (nano-technológia) már nem okozzák ezt a kellemetlen mellékhatást.

A kémiai fényvédők pedig egy vékony, védő filmréteget hagynak a bőrön és elnyelik az UV sugárzást. A megfelelő hatás kifejtéséhez 20-30 percre van szükség, emiatt a kémiai fényvédőket a napozás előtt ennyi idővel kell előbb felkenni. Bizonyos kémiai fényvédők allergiát okozhatnak a bőrfelületen, de természetesen ebből a fajtából is lehet kapni olyan készítményeket, amelyek nem ártalmasak.

A probléma ebben az esetben is az, hogy a boltban kapható termékeken ritkán tüntetik fel a napkrém típusát, ezért csak az összetevőkből tudunk következtetni, hogy fizikai vagy kémiai krémről van-e szó.

Összetevő-kontroll

A hatékonyság (UVB és UVA kiszűrése), illetve a káros mellékhatások miatt, mindenképp érdemes áttanulmányozni a készítmény összetételét. Az interneten számos cikket találhat a hatóanyagokról, de ha bizonytalan, a választás előtt érdemes beszélni egy bőrgyógyásszal vagy egy kozmetikussal.

Egyes szakértők szerint a fizikai fényvédőkben gyakran használt titanium-dioxid valójában káros, akár bőrrákot is okozhat, a magyar hatóságok szerint viszont korlátozott mennyiségben nem ártalmas. A hvg.hu-n júliusban jelent meg egy átfogó cikk a témában.